A kormány arra készül, hogy átalakítja az ingatlanok energiahatékonysági tanúsítványainak rendszerét. A várható módosítás eredményeként ingatlaneladáskor nem lesz kötelező elkészíteni az energetikai tanúsítványt, ugyanakkor a vevő kérheti azt az eladódtól – írja a hvg.hu.
Hatalmas károkat okoz a háztartásoknál az energiaszegénység, az energiapiaci folyamatok olyan helyzetet idéztek elő, ami minél hamarabbi beavatkozást igényel. Mivel a háztartások jövedelmi helyzete csak romlik az inflációval, illetve az energiaárak itthoni csökkenése sem várható egyhamar, a fogyasztás csökkentése maradt az egyetlen út, hogy ne eméssze fel a legsérülékenyebb háztartásokat teljesen a rezsiszámlák kifizetése. Egy bizonyos pont után azonban a fűtés visszafogása egészségügyi kockázatot jelent, így az otthonok energiahatékonyságának növelése irányába kellene lépéseket tenni. Különös tekintettel azokra a korszerűtlen, szigeteletlen családi házakra, amelyek óriási energiapazarlók, de egyben nagy megtakarítási potenciállal is rendelkeznek. Összefoglalónkban a magyar energiaszegénységgel, a lakóingatlan-állomány gázfelhasználsával és rezsiköltségeivel, illetve a lehetséges fűtési energia megtakarításával foglalkozunk.
Egy energetikailag korszerű lakás eddig is jóval többet ért egy hasonló, de nagy energiafogyasztású társánál, de most, hogy a lakossági energiaárak is az egekbe szöktek, ráadásul a téli időszakban az árváltozás durván érzékelhető is, az értékbeli különbség még nagyobb lett. A Takarék Index elemzésében korábban a nagyobb volumenű energiahatékonysági felújítások becsült költségéről volt szó, most pedig arról, hogy eggyel jobb energetikai minősítés mennyivel dobhatja meg az otthonok árát. Lássuk, miért éri az abc legelső betűjeit megkapni egy felújítás után.
2022. októberi árakon számolva 18-19 ezer milliárd forintba kerülne a teljes magyar lakóingatlanállomány költségoptimalizált energetikai felújítása a Takarék Index elemzése alapján. Bár a számítások szerint egy energetikai szempontból elavult átlagos családi ház négyzetméterenkénti energiaigénye 500 kilowattóráról akár 139 kilowattórára csökkenhetne a korszerűsítés révén, ez azonban nem minden ingatlan esetében valósítható meg gazdaságosan, az ingatlan elhelyezkedésétől függően egyes esetekben ugyanis túlzott anyagi terhet jelenthet a lakóépület értékéhez képest.
A kibontakozó energiaválság és a háztartások jelentősen megemelkedő rezsiköltségei miatt a lakóingatlanok energetikai hatékonyságának javítása a közeljövőben kiemelt érdekké vált, mind az ingatlantulajdonosok, mind az állam szempontjából. Mégis, mintha túl kis fényt kapnának az energiahatékonysági beruházások itthon, összehasonlítva magunkat a többi európai országgal. Van felújítási támogatásunk - igaz nincs meghatározva, hogy az fűtéskorszerűsítésre vagy a nappali kissé karcos padlójának a cseréjére megy -, illetve volt fél évig zöld hitelünk, és ott van a napelempályázat is, aminek a sikeressége azon múlik, hogy sikerül-e az EU-s pénzekhez hozzájutni. Mindeközben máshol komoly összegeket, vagy kedvezményes hiteleket kapnak a háztartások az energiahatékony felújításokra. Az MNB Lakáspiaci jelentésében összeszedték, hogy az egyes európai országokban milyen lehetőségek vannak.
Várhatóan többeket érint az áramár változása, mint a gázáré, és összességében átlag 10-60 ezer forint közötti összeggel növekszik a rezsiszámla – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített friss, reprezentatív kutatásból. Az energiaárak változásainak hatását vizsgáló felmérés alapján a válaszadók többsége a fogyasztás csökkentésével igyekszik spórolni, de sokan terveznek felújítást is – a magyarok közel egynegyede (24%) hitelt is felvenne lakásának energetikai korszerűsítéséhez.
Az energiahatékonyság ma már nemcsak az ingatlanpiaci szakembereket, hanem a társadalmat is közvetlen közelről érintő kérdés. A több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80%-a 1990 előtt épült, és jelentős része gyenge vagy nagyon rossz energetikai osztályba tartozik, csupán 10%-ra igaz, hogy legalább a korszerűt megközelítő energetikai tulajdonságokkal bír - derül ki a Takarék Jelzálogbank elemzéséből. Az új otthonok épülési üteme nem elég intenzív ahhoz, hogy az egész állomány gyorsan korszerűvé váljon, így a felújítások felgyorsítására is nagy szükség van. Az ingatlanállomány megújítása a klímacélok elérése mellett ráadásul javíthatja egy esetlegesen elhúzódó energiaválsággal szembeni ellenállóképességet.
Sokszor halljuk, hogy az épületek a bűnösök (vagy inkább a használóik, lakóik) az üvegházhatású gázok kibocsátásának egy meghatározó részéért (harmadáért), mégis lassúnak tűnik az ingatlankorszerűsítések megvalósulása. Az új építéseknél a szabályok és a fejlett technológiák már biztosítják, hogy például egy új családi ház kisebb energiafelhasználás mellett "szolgálja ki" az ottlakókat, mint egy 50 évvel ezelőtt épült társa, ám az új és a régi ingatlanállomány arányát tekintve még bőven van tennivaló. A szomorú hír pedig az, hogy még a több millió forintos - ami egy család életében nem kis kiadásnak számít - teljes fűtéskorszerűsítés mellett is csak párat léptünk előre: a fosszilis tüzelőanyagok kiváltása kedvező tendencia, ám ha ez eltűnik, akkor például a villamosenergia-fogyasztása lesz nagyobb az épületnek. Amíg ezeknek nincs megújuló alapja, addig keservesen lassan haladunk csak a zöld úton.
A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) november 9-én jelentette be, hogy a BUILD UPON2 elnevezésű, H2020 projektben megszületett egy olyan keret- és indikátorrendszer, mely lehetővé teszi a városok számára az épületenergetikai felújítások valódi hatásainak figyelemmel kísérését és számszerűsítését. Az eszköz felerősíti a nemzeti épület-felújítási stratégiák helyi hatékonyságát és végrehajtását.
Becslések szerint 800 000 kockaház van ma hazánkban, és minden negyedik magyar ilyenben él: legtöbben beleszülettek, beházasodtak vagy még a szüleikkel költöztek ide. Akik pedig vásárolták, jellemzően a ház kedvező elhelyezkedése és ára miatt vették meg. Egy friss országos, reprezentatív felmérés szerint a Kádár-kockák a népszerűségi lista elején vannak, a lakosság harmada szívesen választaná ingatlanvásárlás esetén. A kockaházban lakók több, mint 90 százaléka már végzett valamilyen felújítási munkálatot, és háromnegyedük a jövőben is tervezi a korszerűsítést.
Átadták a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola – Alapfokú Művészeti Iskolának otthont adó Zenede felújított épületét kedden, amely felújításban a jelentős önkormányzati támogatás mellett közel 340 millió forintnyi EU-pénz is benne van.
A Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet (NFSI) Nonprofit Kft. nettó 200 milliárd forint keretösszegű közbeszerzési eljárása lezárult - derült ki a közbeszerzési tájékoztatóból. A tendert a West Hungária Bau Kft., a ZÁÉV Építőipar i Zrt., illetve egy konzorcium: Dél-Konstrukt Zrt. és Zeron Befektetési Zrt. nyerték el.
A hiteltörlesztés érdekében meg kell emelni a közös költséget, ha pedig lennének "megcsúszó" lakók a közösségben, akkor helyettük is zsebbe kell nyúlni, hogy el lehessen indítani az energetikai korszerűsítést - többek között ez derül ki abból az anyagból, ami rögzíti, hogy jogi személyként a társasházak és lakásszövetkezetek milyen feltételekkel igényelhetnek uniós ingyenhitelt április 24-től. Arra is van persze lehetőség, hogy a társasházi pályázattal párhuzamosan, az ottani saját tulajdonú lakásunk felújítására magunk is beadunk egy hitelkérelmet. Ebben az esetben lényegében ugyanazok a szabályok érvényesek ránk, mintha családi ház tulajdonos magánszemélyként indulnánk az uniós ingyenhitelért. Ezekről a szabályokról egyébként részletesen már ebben a keddi cikkünkben beszámoltunk.
Friss nullás NAV-igazolás, közüzemi tartozásmentesség és energetikai tanúsítvány, hitelmulasztás hiánya, elmúlt egy évi névre szóló fűtési számla, megfelelően magas havi nettó jövedelem - ez csak néhány azok közül a feltételek közül, amelyekkel tisztában kell lennie annak, aki április 24-től szeretne pályázni az uniós nulla százalékos energiahatékonysági milliókra. Átbogarásztuk a szigetelésre, ablakcserére és napelem telepítésre is alkalmas, akár 7-10 milliós hitel teljes feltételrendszerét és jó tudni, hogy 2 millió forint felett jönnek az igazi megkötések az elvárt fedezetek miatt. Ettől függetlenül már ennél kisebb összegnél is azonnal vissza kell fizetni a hitelt, ha valaki még annak futamideje alatt értékesítené az ingatlant. Van még néhány fontos szabály és megkötés, amelyek közül a leglényegesebbeket alábbi cikkünkben foglaljuk össze. A társasházakra vonatkozó szabályokról egy következő cikkünkben számolunk be.
Még a tavaly kiírt, 420 milliárdos tömbösített vízügyi keretközbeszerzésnél is nagyobb, nettó 500 milliárd forintos nyílt eljárást írt ki február végén a nemzeti fejlesztési tárca egyik háttérintézménye épületenergetikai és egyéb beruházási munkákra - írja a napi.hu. A közbeszerzésre március végéig lehet jelentkezni és a három majdani nyertes cég pozícióit lényegében bebetonoznák a következő 4 évre, igaz a később pontosan megjelölt munkákra majd újra és újra versenyezniük kell. Ellenzéki képviselők máris bejelentést tettek az EU Csalás Elleni Hivatalánál, mert visszaélésre gyanakodnak.
Eredetileg 62,7 milliárd forintos kerettel nyílt meg a középületek épületenergetikai felújítására szánt uniós pályázat, aztán novemberben jócskán megemelték ezt, ma pedig indoklás nélkül még tovább srófolták a pályázat keretét, így már 145,7 milliárddal tervezhetnek az érintettek. Szép csendben tehát több mint duplájára emelték az elkölthető keretet az eredetihez képest, amelyet kormányhivatalok, minisztériumok, városházák, kormányzati épületek, illetve a bírósági és ügyészségi épületek energetikai korszerűsítésére lehet költeni. Esélyes, hogy a keretemelésre szánt pénzt eredetileg a lakosságnak szánták, de a háztartások végül csak hitelt kaphatnak az épületenergetikai felújításokra, amelynek pályázata éppen múlt pénteken jelent meg.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Ha újra hatalomra kerülne az elnökjelölt.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
